Mennyi nyugdíjunk lesz? Ez alapvetően 2 tényezőtől függ.
1. Mennyit takarítunk meg a nyugdíjunkra?
2. Ki kezeli ezt a pénzt?
Vegyük sorra:
1. A nyugdíjmegtakarítás részben kötelező és részben egyéni döntéstől függő, önkéntes. Egyszerű logikával, aki többet takarít meg, többet tud majd felhasználni nyugdíjas korában. Sok ember bízik az államban, majd az állam eltartja, gondoskodik róla, ezért az önkéntes rész nem érdekli, pedig ha körülnézünk, és megnézzük hogy élnek a nyugdíjasaink, láthatjuk, hogy ez kevés. Mire számíthatunk a jövőben? Több idős és kevesebb dolgozó lesz, ebből az következik, hogy a nyugdíjasok még rosszabbul fognak élni.
2. Ki kezelheti a pénzt?
-Az állam: Ez azt jelenti, hogy annyit fizettet be és annyit fizet vissza, amennyit akar. A mindenkori aktuális kormány döntésének vannak kiszolgáltatva a nyugdíjasok.
-Magánnyugdíjpénztár állami szabályozással, megszorításokkal, kötelező fizetni: A pénztárnak erősen meg van kötve a keze a befektetési lehetőségekkel és az adókkal kapcsolatban, emiatt nem tudnak elérni nagy hozamokat. Mindemellett ez csak 8%-a a jövedelemnek.
-Önkéntes nyugdíjpénztár: Hasonló a magánnyugdípénztárhoz, kivéve, hogy bármennyi befizethető rá.
-Életbiztosítás: Lejárat nélküli, ami azt jelenti, hogy 10 év után adómentesen szabadon vehető ki belőle pénz. Rugalmas befektetési lehetőségek nagyon sok eszközalapba. Sokkal komolyabb hozamok érhetők el, mint a hagyományos nyugdíjalapokban - akár 20-70 % is. Biztonságos. 10 év előtt is kivehetők bizonyos részei. Céges befizetések esetén költségként elszámolható.
Az indexen megjelent cikkből egyértelműen kivehető, hogy a nyugdíjakért felelős miniszterasszony nem tudja, hogy milyen hozamokat értek el a biztosítók pénztárai és milyeneket az államiak, valamint mennyi lesz a nyugdíj évtizedek vagy akár évek múlva is.
http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/10/27/selmeczi_gabriella_interju/
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése